Fagy és olvasztósó hatás

Olvasztószerek hatása:
A betonnak az olvasztósók vagy más, a víz fagyáspontját csökkentő szerek révén keletkező károsodása azzal függ össze, hogy ezek a szerek hősokkot idéznek elő a betonban. A folyamat lényege, hogy az olvasztószerek a betonból elvonják a hőt ami a hó vagy jég felolvasztásához szükséges. E folyamat révén nagy mértékben csökken a beton hőmérséklete ami nyírófeszültséget hoz létre és ez a folyamat a betonpadló felületének leválásához vezet.

 

A fagy hatása:
Az ismétlődő fagyás és olvadás hatására bekövetkező károsodások a betonpadlóban lévő cementkő pórusaiba bekerülő víz jéggé átalakulása okozza. A keletkező jég térfogata 10%-kal nagyobb és a betonpadlóban lévő, még meg nem fagyott víznek, a kiszorítása nagy belső nyomások és feszültségeket hoz létre. Ha az így keletkezett feszültség nagyobb a betonpadló szilárdságánál, akkor károsodás jön létre. Ezáltal a felületi réteges leválások és szétaprózódás jön létre.


A fagy és olvasztósók okozta károk elkerülése:

  • megfelelő betonösszetétel megválasztása (minél tömörebb beton)
  • légbuborékot képző adalék alkalmazása betonkészítéskor (tágulási tér biztosítása, csökken a beton szilárdsága!)

Szulfátok hatása

A betonpadló talajjal érintkező részét károsítja elsősorban. A talajban lévő gipsz, kálcium-szulfát ami vízzel oldódva bejuthat a betonpadló szerkezetébe. A betonpadló károsodása térfogat-növekedés miatt keletkezik, amely hatására repedések jönnek létre.


Szulfátok okozta károsodás elkerülése:

  • nagyon tömör beton, kicsi porozitás
  • a friss beton víz-cement tényezője kisebb 0,5
  • magas szulfátálló cement alkalmazása (CEM I 42,5 N-S)

Vegyi anyagok hatása

a, Vegyileg létrehozott duzzadás a vegyileg hatásos anyagnak a megszilárdult cementkővel való reakciója kapillár a víz jelenlétében. E folyamat eredményeként szilárd termék keletkezik, amennyiben ennek a térfogata nagyobb a szilárd alapanyagokénál, akkor duzzadás jön létre, és repedések keletkeznek.

b, Vegyi bomlás a beton kémiai bomlása. A megszilárdult cementkő egy vagy több összetevője feloldódik valamely kívülről ható vegyi anyag hatására. Ez általában lassú folyamat, amely hatására az összetevők kilúgosodnak, a betonpadló szerkezete porózussá válik, ami nagy mértékben hatással van a betonpadló szilárdságcsökkenésére.


Vegyi anyagok okozta károsodás megelőzése:

  • tömör, kevésbé porózus beton (0,45-0,5 víz-cement tényező)
  • beton fokozott burkolása

Szétosztályozódás okai

A beton szállítása és elhelyezése, tömörítése során különféle szétosztályozódások jöhetnek létre. A szétosztályozódás létrejöhet az adalékanyag különböző részei között, az adalékanyag és cementpép között vagy a lisztfinomságú rész és víz között.

Megjelenési formái:

  • kavicsfészkek (adalékanyag- halmazok dúsulása)
  • vízzárvány (többletvíz helyi dúsulása)
  • kivérzés (keverővíz kiválása)
  • Mikorszétválások (cement és finom homok között)

Szétosztályozódás okai:

  • tömörítetlen zsaluzat
  • túl sűrű vasalás
  • nem megfelelő homogenitású beton
  • túl nagy adalék-anyagválasztás
  • rövid keverési idő
  • túlvibrálás
  • nagy ejtési magasság

Repedésképződés – zsugorodás

A megszilárdult beton húzószilárdsága minimális a nyomószilárdságához képest, ezért tervezéskor húzó igénybevétellel nem számolnak. Amennyiben a húzási igénybevétel átlépi a beton húzószilárdságát repedések keletkeznek.

Repedések okai: 

  • beton túl gyors száradása
  • magas hőmérséklet különbség
  • nem tervezett nagymértékű terhelés
  • fagyhatás
  • kémiai reakció

Repedések megelőzése:

  • betonpadló helyes statikai tervezése
  • megfelelő betonösszetétel
  • a beton megfelelő bedolgozása, utókezelése
  • betonozáskor szélsőséges időjárás kerülése
  • utóvibrálás
  • zsaluzat altalaj előnedvesítése
  • betonozási szakaszok helyes megválasztása
  • kötéskésleltető adalékszer alkalmazása
  • vakhézag kialakítása
  • acélszálak alkalmazása
  • egyenletes szemcsemegoszlású adalékanyag megválasztása