A beton olyan mesterséges építőanyag, amely kötőanyag, adalékanyag és víz ( esetleg adalékszer) megfelelő arányú keverékéből áll. Az alkotók összekeverése után képlékeny, könnyen alakítható formálható lesz. Majd a kötőanyag és víz között lejátszódó hidratációs, szilárdulási folyamatok eredménye ként szilárd kőszerű képződmény jön létre.
A plasztikus, képlékeny még alakítható beton a friss beton. A megkötött, kőszerű beton a megszilárdult beton. A betonkeverék előállítása az alkotórészek mennyiségének, keverési arányának pontos kimérésével a receptura szerint történik.
A beton összetevői
Cement
A cement mesterséges úton előállított finomra őrölt kötőanyag, melyet vízzel péppé keverve, úgy levegőn, mint víz alatt megszilárdul. A cement gyártásához mészkövet, agyagot és márgát használnak. Az alapanyagok tartalmazhatnak kis mértékű szennyeződést (magnézium-karbonát, szilícium-oxid). A cement előállításához homokot, löszt, kohósalakot és pernyét is használhatnak.
A cement kötési és szilárdulási folyamata élesen nem választhatók el. A cementpép elveszti képlékeny állapotát a végbemenő fizikai-kémiai változások következtében és nő a szilárdsága. Ez a kötési szakasz, majd ezután következik a szilárdulási szakasz, melynek ideje általában 28 nap. Ezt követően akár évekig is elhúzódhat az a folyamat, melyet utószilárdulásnak nevezünk.
A cementtel szemben támasztott követelmények:
- Mechanikai követelmények
- szabványos szilárdság, 28 napos nyomószilárdság,
- kezdőszilárdság, 2 vagy 7 napon nyomószilárdság
- Fizikai követelmény:
- Kötési idő kezdete
- Térfogatállóság
- Kémiai követelmény:
- Tartóssági követelmény
Adalékanyag
A beton adalékanyagok természetes vagy mesterséges eredetű esetleg bontási, építési vagy építőanyag gyártási hulladékból előállított kőanyag halmazok. Adott műszaki feltételek mellett cementtel és vízzel, esetleg adalékszerrel és kiegészítő anyaggal összekeverve betonok készítésére alkalmasak.
Természetes betonadalék anyag: homok, kavics, homokos kavics, zúzottkő, vulkáni tufa, vasérc. Mesterséges adalékanyag: duzzasztott agyagkavics, kohó habsalak, granulált kohósalak, duzzasztott üvegkavics, duzzasztott perlit. Bontási, építési vagy építőanyag gyártási hulladékból, törmelékből előállított adalékanyag: betonhulladék, téglahulladék, vegyes hulladék.
Keverővíz
A víz minőségére vonatkozó követelményeket az MSZ EN 1008: 2003 sz. szabvány határozza meg. A keverővíz általában ivóvíz minőségű. Nem lehet gyógyvíz, ásványvíz, talajvíz, kellemetlen szagú, színezett, habzó és zavaros. A vezetékes ivóvíz vizsgálat nélkül felhasználható, míg más ivóvíz esetén a szabvány szerinti követelményeket kell betartani.
A keverővízként használt egyéb vizeket szakintézettel kell bevizsgáltatni, ahol a szakvéleményt a betonra és acélra veszélyes anyagok mennyiségét meghatározzák. A keverővízként használt visszanyert (mosóvíz) betongyártási ivóvíz eredetű, de nem tartalmazhat szerves anyagokat, szilárd részeket, olaj, zsír, tisztítószer, lebegőanyag maradványokat. Ezek az anyagok befolyásolják a cementpép kötésidejét, a beton illetve a cementhabarcs nyomószilárdságát.
Mosóvizet csak az, az üzem használhat fel, amelyik a saját betonjával szennyezett eszközeinek mosása révén nyert. Veszélyes víz szennyező anyagok a beton szempontjából: klorid, szulfát, cukor, nitrát, ólom, cink, olaj.
