1. Az ír Mikulás sört iszik

Írorszában karácsonykor nem zárják az ajtókat, hogy ha Mária és József szállást keresne, be tudjanak jönni. Emellett a megható szokás mellett van még egy, sokaknak biztosan nagyon szimpatikus tradíció, amely Írországot jellemzi. Náluk szenteste érkezik ugyanis a Mikulás. A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, azaz Father Christmas-nak, hogy labba tegye az ajándékokat. 

De nem várják üres kézzel. Nem, nem tejet és süteményt tesznek ki neki, mint az amerikaiak. Egy cseppet kreatívabb ajándékkal várják őt. Ugyanis édességet, whiskyt  és sört szoktak neki kikészíteni a háziak. Jól hangzik, ugye?

2. A dió mint varázstermés

Érdekesség, hogy a dió az év vége miatt lett a karácsony egyik jelképes dísze, szimbóluma. Ugyanis a régi termékenységszimbólum, a kereszténység pedig úgy vette át, mint a szentháromság jelképe: dió három része ugyanis,  a héj, a belső héj és a dió magja adja ki a szentháromságot. A régi római, és a keresztény szimbólumok összeolvadásából lett a dió ilyen fontos szimbólum. Ám érdekes módon a magyar népi hagyományokban nincs ekkora szerepe a diónak.

Egyszerűen csak rontáselhárító szerként tekintenek rá Magyarországon. A karácsonyi bejgliben tehát részben a jövő évre szerencsét hozó elemként van jelen, részben pedig a többi európai országból vettük át a karácsonyi szimbólumtár részeként. Persze azért jobb biztosra menni, ezért a mákos mellé egy kis diós bejglit is érdemes fogyasztani. 

3. Az olasz és a magyar lencse

A lencse  Magyarországon a karácsonyi ünnepkör fontos eleme, inkább a szilveszterhez köthető, mely azonban a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik Az évvégi jóslások, újévi varázslások tehát keverednek ilyenkor a karácsonyhoz kötődő keresztény szimbólumrendszerrel. Ezt mutatja az is, hogy míg mi az új év első napján kötelezően fogyaszjuk, addig mások, például az olaszok karácsonyra ajándékoznak lencsét egymásnak. Náluk ugyanis a barátok szárított lencsével kívánnak egymásnak bőséget és szerencsét. Ennek pedig az az oka, hogy mindkét kultúrban szerencsét hoz a lencse, méghozzá anyagi szerencsét. Ennek a babonának az az egyszerű oka, hogy , lapos szemekből áll, melyek pénzre emlékeztetnek. Ez az oka annak, hogy a mák és lencse karácsony és szilveszter környékén bőségszimbólumként megjelenik az európai népszokásokban.

4. Boszorkányok, bányászok és manók

A karácsonyi ünnepkör szereplői nem csak a három királyok és a többi betlehemes karakter, valamint a szent család. Az európai népi hiedelemvilág még karácsonykor is felvonultatja érdekes szereplőit. Például  bányászokkal, boszorkányokkal és manókkal találkozhatunk decemberben, ha Európa országait járjuk.  Ott van Svédországban egy kedves, házias kismanó, a Tomte. Ő hozza az ajándékokat. A mondák szerint ő egy házakat és kerteket gondozó kis lény, aki munkájáért cserébe vajas-mandulás zabkását kér.

Olaszországban pedig egy Strega Buffana nevű boszorkány repked karácsony másnapján, és a jó gyerekeknek édességet visz, a rosszak azonban csak szenet kapnak. A spanyoloknál pedig egy óriási szénbányász figurája járja karácsonykor a településeket, hogy ajándékot vigyen a jóknak. 

5. Az alma, mint karácsonyi szimbólum

Az alma úgy kötődik a karácsonyhoz eredetileg, mint a dió: inkább az újévi babonás szertartások eleme, emiatt jelent meg a karácsonyi ünnepi asztalon is. Ugyanis az alma szerepe pontosan az, mint a Közel-Keleten a gránátalma: termékenység szimbólum. Éppen ezért a jövő év gazdagságát és bőségét szerették volna vele megalapozni, ezért jelent meg az év végi babonás szertartásokban, és ételekben. A téli ünnepekhez a bőségvarázslás mellett  szerelmi jósló szerepben van jelen ez a gyümölcs. 

6. A méz és a szerencse

A mézeskalácshoz  sok babona és népszokás kapcsolódik. Persze főleg maga a méz miatt, mely édesítőszerként funkcionált. Főleg a finomított cukor megjelenéséig, de azzal párhuzamosan is. Hiszen a vidéki parasztság nem tudta megfizetni magának a cukrot. A méz egyrészt az egészség szimbóluma. Vagyis sokszor annak felételeként tekintettek rá. Ez amiatt is lehetett, hogy felfedezték gyógyító hatását. De más szerepe is van, ugyanis az édes íz jut róla az eszünkbe. Emiatt pedig a  boldogságot biztosító ételnek számított. Ezért még lakodalombanis  mézet ettek a házasok, hogy édes közös életük legyen. A karácsonyi ünnephez tehát a hozzá köthető,  boldogságot hozó babona miatt jelent meg a méz. Másrészt azért, mert édesítőszer volt, ezért az ünnepekkor készülő süteményekben is helyet kellett kapnia.

7. A karácsony színei 

Miért a piros és a zöld a karácsony színe? Természetesen az ok a keresztény rituálékban keresendő. A zöld szín az örökzöld növényeken keresztül lett meghatározó színe az ünnepnek. Az örökzöld pedig Jézus Krisztus örök életét jelképezi. A piros pedig egy értelmezés szerint lehet a szeretet színe, amely a karácsonyhoz is köthető. De Krisztus véráldozatára is utalhat, hiszen az ő születését ünnepeljük. 

Persze vannak, akik azt mondják, hogy az édenkert piros almája miatt van jelen a piros szín és az alma szimbólum karácsonykor. 

Akárhogyis, bátran használjuk a karácsony színeit, együk a karácsonyhoz köthető finom diós vagy mákos bejglit, és pihenjünk sokat!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kíván a SpeciálPadló!