Fagy és olvasztósó hatás
Olvasztószerek hatása:
A betonnak az olvasztósók vagy más, a víz fagyáspontját csökkentő szerek révén keletkező károsodása azzal függ össze, hogy ezek a szerek hősokkot idéznek elő a betonban. A folyamat lényege, hogy az olvasztószerek a betonból elvonják a hőt ami a hó vagy jég felolvasztásához szükséges. E folyamat révén nagy mértékben csökken a beton hőmérséklete ami nyírófeszültséget hoz létre és ez a folyamat a betonpadló felületének leválásához vezet.
A fagy hatása:
Az ismétlődő fagyás és olvadás hatására bekövetkező károsodások a betonpadlóban lévő cementkő pórusaiba bekerülő víz jéggé átalakulása okozza. A keletkező jég térfogata 10%-kal nagyobb és a betonpadlóban lévő, még meg nem fagyott víznek, a kiszorítása nagy belső nyomások és feszültségeket hoz létre. Ha az így keletkezett feszültség nagyobb a betonpadló szilárdságánál, akkor károsodás jön létre. Ezáltal a felületi réteges leválások és szétaprózódás jön létre.
A fagy és olvasztósók okozta károk elkerülése:
- megfelelő betonösszetétel megválasztása (minél tömörebb beton)
- légbuborékot képző adalék alkalmazása betonkészítéskor (tágulási tér biztosítása, csökken a beton szilárdsága!)
Szulfátok hatása
A betonpadló talajjal érintkező részét károsítja elsősorban. A talajban lévő gipsz, kálcium-szulfát ami vízzel oldódva bejuthat a betonpadló szerkezetébe. A betonpadló károsodása térfogat-növekedés miatt keletkezik, amely hatására repedések jönnek létre.
Szulfátok okozta károsodás elkerülése:
- nagyon tömör beton, kicsi porozitás
- a friss beton víz-cement tényezője kisebb 0,5
- magas szulfátálló cement alkalmazása (CEM I 42,5 N-S)
Vegyi anyagok hatása
a, Vegyileg létrehozott duzzadás a vegyileg hatásos anyagnak a megszilárdult cementkővel való reakciója kapillár a víz jelenlétében. E folyamat eredményeként szilárd termék keletkezik, amennyiben ennek a térfogata nagyobb a szilárd alapanyagokénál, akkor duzzadás jön létre, és repedések keletkeznek.
b, Vegyi bomlás a beton kémiai bomlása. A megszilárdult cementkő egy vagy több összetevője feloldódik valamely kívülről ható vegyi anyag hatására. Ez általában lassú folyamat, amely hatására az összetevők kilúgosodnak, a betonpadló szerkezete porózussá válik, ami nagy mértékben hatással van a betonpadló szilárdságcsökkenésére.
Vegyi anyagok okozta károsodás megelőzése:
- tömör, kevésbé porózus beton (0,45-0,5 víz-cement tényező)
- beton fokozott burkolása
Szétosztályozódás okai
A beton szállítása és elhelyezése, tömörítése során különféle szétosztályozódások jöhetnek létre. A szétosztályozódás létrejöhet az adalékanyag különböző részei között, az adalékanyag és cementpép között vagy a lisztfinomságú rész és víz között.
Megjelenési formái:
- kavicsfészkek (adalékanyag- halmazok dúsulása)
- vízzárvány (többletvíz helyi dúsulása)
- kivérzés (keverővíz kiválása)
- Mikorszétválások (cement és finom homok között)
Szétosztályozódás okai:
- tömörítetlen zsaluzat
- túl sűrű vasalás
- nem megfelelő homogenitású beton
- túl nagy adalék-anyagválasztás
- rövid keverési idő
- túlvibrálás
- nagy ejtési magasság
Repedésképződés – zsugorodás
A megszilárdult beton húzószilárdsága minimális a nyomószilárdságához képest, ezért tervezéskor húzó igénybevétellel nem számolnak. Amennyiben a húzási igénybevétel átlépi a beton húzószilárdságát repedések keletkeznek.
Repedések okai:
- beton túl gyors száradása
- magas hőmérséklet különbség
- nem tervezett nagymértékű terhelés
- fagyhatás
- kémiai reakció
Repedések megelőzése:
- betonpadló helyes statikai tervezése
- megfelelő betonösszetétel
- a beton megfelelő bedolgozása, utókezelése
- betonozáskor szélsőséges időjárás kerülése
- utóvibrálás
- zsaluzat altalaj előnedvesítése
- betonozási szakaszok helyes megválasztása
- kötéskésleltető adalékszer alkalmazása
- vakhézag kialakítása
- acélszálak alkalmazása
- egyenletes szemcsemegoszlású adalékanyag megválasztása
